Trükkös lakás eladók és lakás vásárlók a neten is



Nem lehet eléggé óvatos, aki internetes apróhirdetések között keresi leendő lakását vagy házát - de még az is számíthat meglepetésre, aki interneten árulja. Az internet egyre nagyobb szeletet hasít ki az apróhirdetési piacból: egyesek szerint a világháló a legnépszerűbb keresési terep (a megkérdezettek 61 százaléka válaszolta, hogy keres ingatlanokat a neten)

 Elszaporodni látszanak a visszaélések az internetes ingatlanhirdetési portálokon - hívta fel a figyelmet több olvasó. A jobb esetben csak kellemetlenséget, rosszabb esetben akár anyagi kárt okozó trükkökért többnyire a hirdetések feladói (magánemberek, ingatlanirodák) felelnek, de akadnak olyan oldalak is, amelyek maguk követnek el jogsértést.

Hogy valóban több-e a megtévesztő hirdetés, megbízható statisztika híján nem tudhatjuk, de a piaci környezet alapján ez nem lenne meglepő. A lanyhuló érdeklődés, a csökkenő forgalom tisztességtelen módszerekre sarkallhatja az erre fogékony eladókat és közvetítőket.

 

Mivel szélhámoskodni a nehezn átlátható és ellenőrizhető internetes hirdetési dzsungelban a legkönnyebb, nem csodálkozhatunk azon, hogy sokan itt próbálnak félrevezető technikákkal vevőt fogni.

 

Jellemző fogás - de távolról sem az internetes kor találmánya - a csali hirdetés, amely feltűnően jó árú portékát árul. Érdeklődéskor kiderül, hogy a lakást - mely egyébként talán nem is létezik - "sajnos már eladták", de az ingatlanirodának "szerencsére van néhány hasonlóan jó ajánlata", amit, ha már úgyis telefonáltunk, érdemes meghallgatni.

Léteznek ingatlanirodák, amelyek a közvetítői jutalékot nem tartalmazó árakat írják bele a hirdetésekbe. Ha jelzik is valahol ezt a tényt, az eljárás mindenképp etikátlan, hiszen Magyarországon a vevő szinte sosem, csak az eladó fizet jutalékot, ebből következik, hogy a vevő nem számít efféle plusz költségre. A haszon nyilvánvalóan a 3-6 százalékos jutalék levonásával elért látszólagos árelőny vevőcsalogató hatása.

Régi trükk a felbérelt álvevők alkalmazása, bizonyos közvetítők így próbálják meggyorsítani a döntést. Amikor a reménybeli vásárló először jár a helyszínen, gyakorta több "vetélytárssal" találkozik, akik rendre kiugró érdeklődést mutatnak kiszemelt ingatlan iránt.





Egyes eladók a hazugságoktól sem riadnak vissza - ha a vásárlónak szerencséje van, kérdésre már helyesbítik ezeket, de előfordul, hogy csak az első személyes szemrevételezéskor derülnek ki. Tudunk olyan lakásról, amelyet nemcsak önálló házrészként és a szomszédos kerületben lévőnek tüntettek fel, de ráadásul a valóságosnál 10 négyzetméterrel nagyobbnak.

Az alapterület esetében megeshet, hogy a földhivatali adat rossz, kijavíttatása pedig fölösleges nyűg volna, arra azonban nincs mentség, hogy 12 négyzetméternél kisebb, esetleg ablaktalan helyiségeket szobának neveznek. Gyakran elfelejtik megemlíteni a tulajdonviszonyok tisztázatlanságát (osztatlan közös tulajdon, perfeljegyzés, szolgalmi jog), amint az is a homályban marad néha, hogy a házrészhez nem tartoznak önálló közművek. A kisebb - többnyire egy-egy közvetítő által működtetett - ingatlanos portálok némelyike a kétes üzletszerzéstől sem riad vissza. Egy hirdető például lakásának értékesítése után hetekkel véletlenül találkozott a saját hirdetésével, amelyben a kép és a szöveg stimmelt, csak az ár volt irreálisan magas.

Az ilyen esetekben vélhetően az adott iroda portfoliójának növelése céljából másolják le a hirdetést, bizonyára többekkel együtt. Szakmai körökből úgy értesültünk, a nagy portáloknak azzal is szembe kell nézniük, hogy egyes konkurensek manuális és gépi módszerekkel is másolják az adatbázisokat.

 

Számos ritkábban előforduló visszaélési mód is van, például a megbízási szerződés nélkül hirdetett ingatlan (ha már van rá jelentkező, a közvetítő azzal keresi meg a tulajdonost, hogy tud vevőt, de előbb írja alá a megbízást).„Egyenesen a szakma szégyenét jelentik az olyan referensek (tanácsadók – ki hogy nevezi munkatársait), akik titokban tartanak megbízásokat és saját irodájukat átverve próbálnak meg értékesíteni alacsonyabb jutalékért, amit persze nem osztanak meg az anyairodával – ha egyáltalán megkapják a pénzüket, mert ugye ilyenkor nem rendelkeznek aláírt szerződéssel. Nem egy ügyfelünk számolt be ilyen esetről, aminek a végén mindenki számára időrabló és méregdrága jogi csatározások várhatóak. Ráadásul megdöbbentő, hogy a beszámolók szerint legtöbbször országos hálózatok munkatársai esnek ilyen hibába, bár logikus magyarázat is van rá.
Egyrészt az átlagnál jóval magasabb, bruttó 5-7%-os megbízási díj sarkallja az embert, másrészt az egyes cégeknél érvényben lévő asztalpénz vagy más díjak, amit a munkatársaknak kell megfizetni, hogy egyáltalán dolgozhassanak. Ettől függetlenül nincs mentség az ilyen viselkedésre.” – nyilatkozta tapasztalatairól a Living Home ingatlan tulajdonosa, Szabó Dénes.

Naponta 250-300 duplikált hirdetést törölnek, miközben egyéb okok (visszaélés, szerződésszegés) miatt csupán 10-20 darabot kell kiradírozni. A felhasználók is segítenek: minden hirdetés véleményezhető, a panaszokat az üzemeltetők kivizsgálják, és ami sérti a hirdetési szabályzatot, azt törlik, vagy módosíttatják - mondja a legnagyobb portál szakértője. "Naponta több tucat panaszt kapunk, de ez nem sok a közel 300 ezer aktív hirdetést számláló adatbázishoz képest. A moderáló rendszerünknek, illetve az ügyfelek alapvető jóhiszeműségének is köszönhető talán, hogy nem nagyobb ez a szám" - jegyezte meg Török Zombor.

 

Forrás: http://ingatlan.net/hirmagazin/3366?oldal=2&uj=1